Rólam

Szőrme sapkában

Szőrme sapkában

….Hosszú percek telnek el, és nézem az üres monitort: mit is írhatnék magamról? Közben egy Goethe
idezet cseng a fülemben: “Alkoss, művész, ne beszélj!” Talán első hallásra nagyképűnek tűnhet művészként gondolni magamra, hiszen más is varr szebbnél szebb dolgokat…De, ha végig gondolom az életem, rádöbbenek, hogy az alkotás, az alkotni vágyás mindig ott volt, jelen volt, most is itt van, csak mindig más formában. Hol a terpentin szagú levegőben, mikor egy képen megjelenik a gondolatok sokasága, vagy a fazekaskorong monotonnak tűnő forgása hoz létre valami újat, valami mást. Állandóan valami mást; és az agyagtól az anyagig vágyódom. A textilek sokszínűsége és textúrája a lehetőségek ezreit kínálja fel: mindig valami újat, valami egyedit, még ha össze nem illőnek tűnő anyagokat   teszek egymás mellé, akkor is létre jön egy harmónia,  egy új dolog, amit mellesleg használni is lehet.

És a múlt felé visszakacsintva a Kárpát-medence területén feltárt leletek, kincsek motívumai díszítik textil munkáim nagy részét…

Márkus Mónika

Család:

2016tel-030